A klímaváltozás elleni küzdelemben a gazdag országok azt ígérik, hogy 29 év múlva felhagynak a fosszilis energiaforrások használatával. Ahogy ez egyre költségesebbé válik, a G7-ek most azt tervezik, hogy ennek árát a világ szegény országaival fizettetik meg. Ennek súlyos következményei lesznek.
Szinte nincs olyan magyar ember, akit ne foglalkoztatna a bolygó jövője, egy lakos pedig átlagosan 12 környezetkárosító tényezőt tud felsorolni – derült ki az Alteo megbízásából készített országos, reprezentatív kutatásból. Bár a különböző demográfiai csoportok eltérően vélekednek ezek jelentőségéről, egy dologban azonban 80 százalékuk egyetért: a környezetvédelem az egész társadalom közös felelőssége.
A Nyugat és Kína közötti rivalizálás fokozódása várható a következő húsz évben, amelyet a katonai erőviszonyok változása, a demográfia, a technológiai verseny és a "kormányzati modellek közötti, egyre erősödő megosztottság" is táplál - hangsúlyozta friss jelentésében az amerikai hírszerző szolgálatokat összefogó Nemzeti Hírszerzési Tanács (NIC).
Japán híres cseresznyefái sok helyen minden eddiginél korábban borultak virágba azóta, hogy elkezdték a rendszeres feljegyzéseket, szakértők szerint a jelenség a klímaváltozás számlájára írható.
Dollármilliárdokkal finanszírozták az elmúlt években a világ legnagyobb bankjai a környezetre káros iparágakban tevékenykedő cégeket, de ebben most változás jöhet. Nemcsak azért, mert egyre több bank vállalja az ilyen jellegű tevékenységek finanszírozásának visszaszorítását, hanem mert Európában jövőre jön a zöld eszköz arány a pénzintézeteknél, ami új eszközt jelenthet a klímaharcban.
Csaknem hat hónapra is nyúlhatnak az északi félteke nyarai a század végére, ha az emberiség nem tesz lépéseket az éghajlatváltozás enyhítésére - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a változások jelentős hatással lehetnek a mezőgazdaságra, az emberek egészségére és a környezetre.
Nemrég írtunk hosszabban az emberiség egyik legnagyobb kihívásáról, ami az űrkutatással és az űr kolonizálásával volt összefüggésben – ennél a rengeteg sci-fi írót és hollywoodi rendezőt megihlető magasztos tematikánál létezik azonban egy sokkal hétköznapibb terület, amivel kapcsolatban talán elsőre nem is gondolnánk, hogy komoly problémát és kihívást jelenthet az emberiség számára az előttünk álló évtizedekben, ez pedig nem más, mint a globális vízhiány. A globális lakosságszám emelkedése, az édesvízigény ugrásszerű növekedése, és a globális felmelegedés egyes régiókban már most is komoly vízhiányt okoz, a helyzet pedig folyamatosan romlik. Megnéztük, milyen részvényeken, befektetési alapokon keresztül vehetjük ki részünket a globális vízhiány megoldására irányuló törekvésekből.
Szakértői számítások szerint óriási mértékben, tizenhatszorosára kell növelni a kínai napenergiatermelést a következő négy évtizedben ahhoz, hogy a világ legfőbb szén-dioxid-kibocsátójának számító Kína teljesíthesse ambiciózus klímacélját, a karbonsemlegesség 2060-ra történő elérését. Kína már jelenleg is a világ legnagyobb napelemgyártójának számít, így a világ legnépesebb országának keresletnövekedése világszerte tovább csökkentheti a napelemprojektek költségét, ami nagyban elősegítheti a globális klímavédelmi törekvéseket.
Az emberiség történelmében az eddigi legnagyobbnak számító díj célja az, hogy felkeltse az újítók figyelmét és ösztönözze őket olyan skálázható szén-dioxid-kivonási megoldások kifejlesztésére, amelyekkel sikeresen felvehető az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Az XPRIZE, amely globális vezető szerepet tölt be az emberiség előtt álló legnagyobb kihívások leküzdését célzó, ösztönző erejű versenyek tervezése és lebonyolítása terén, ma bejelentette, hogy Elon Musk és a The Musk Foundation (Musk Alapítvány) szponzorálásával szén-dioxid kivonási megoldások kifejlesztését célzó, 100 millió USA dolláros összdíjazású versenyt hirdet XPRIZE Carbon Removal néven.
Közel egy éve annak, hogy a koronavírusjárvány megjelent Magyarországon. A világ ez idő alatt sokat változott, a nemzetközi és a hazai közbeszédet is a betegséggel kapcsolatos aggodalmak határozták meg. A klímaváltozást érintő nyugtalanság azonban a COVID-járvány ellenére sem csökkent Magyarországon.
Százhúsz ország több mint háromezer tudósa jelentetett meg pénteken egy figyelmeztetést, miszerint az emberiségnek sürgősen alkalmazkodnia kell a klímaváltozáshoz, a Föld felmelegedéséhez, különben óriási kár éri az embereket, főleg a szegényeket és a természetet is.
A jelenleg általánosan elfogadott nézet szerint a globális felmelegedés még azt követően is évtizedekig fokozódna, hogy ha egyik napról a másikra sikerülne is teljesen megszüntetni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Új kutatási eredmények szerint azonban, ha sikerül a terveknek megfelelően nulla közeli szintre mérsékelni a kibocsátást, azzal az eddig vártnál gyorsabban meg lehetne állítani a felmelegedést.
A Kínai Tudományos Akadémia Északnyugati Intézetének kutatói augusztusban a Szecsuán tartományban található Dagu gleccser egy 500 négyzetméteres területét ökotextillel borították be. Két és fél hónappal később a tudósok megállapították, hogy a beborított területből egy méterrel kevesebb tűnt el, mint a nem lefedett régióból.
A már a levegőben lévő szén-dioxid miatt nagyjából 2,3 Celsius-fokkal fog emelkedni a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest amerikai és kínai kutatók szerint, akik a Nature Climate Change című folyóiratban publikálták tanulmányukat.
Az EU ugyan csökkentette a klímaváltozáshoz erőteljesen hozzájáruló, elsősorban hűtőkben és légkondicionálókban alkalmazott fluorozott szénhidrogének (F-gázok, HFC-k) kibocsátását az elmúlt években, azonban egyértelműen szigorítani szükséges a vonatkozó, 2014-ben megalkotott jogszabályokat. Az Európai Bizottság éppen ezt tervezi, az új szabályozás keretében pedig a Kínából az Unióba érkező illegális import elleni fellépést is fokozni kívánják.
Tudósok egy csapata kezdte el vizsgálni azt a gigantikus, a déli-sarki jégsapkáról leszakadt jéghegyet, amely brit felségvizeken úszik, és elképzelhető, hogy itt - a pingvinek és fókák mennyországában - meg is feneklik.
A koronavírus miatti tavaszi lezárásokat követően számottevően javultak a környezetszennyezési adatok, idén a becslések szerint 5,5 százalékkal csökkenhet az üvegházhatású gázok kibocsátása, ami az eddig gazdasági válságok és háborúk idején mért legnagyobb csökkenés lenne. De még ez is kevés a sikerhez. A járvány elterjedése ugyanis fel is erősítheti a klímaváltozást, ha a kormányok és a vállalatok csak a rövid távú kilábalásra koncentrálnak. Mik a lehetséges forgatókönyvek - ezt boncolgatja az Amundi Asset Management elemzése.
Olcsó és karbonsemleges elektromos energiára van szükség ahhoz, hogy megvalósuljon a dekarbonizáció, ehhez azonban olcsó energiatárolási megoldás kell, amit a Stefan Reichelstein, a Stanford GSB professzora szerint a hidrogén hozhat el. Hasonlóképpen vélekedett a Hydrogen Europe titkára is, aki szintén előadott a Portfolio Energy Investment Forum 2020 online konferenciáján az MVM csoportszintű technológiai innovációs igazgatója mellett.
A világ második legmelegebb augusztusa és harmadik legmelegebb nyara volt az idei a rendszeres mérések 1880-as kezdete óta az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) közlése szerint. Az északi félteke számára viszont ez volt a legmelegebb nyár az európai klímafigyelő program, a Copernicus 1979-es indulása óta.
Donald Trump amerikai elnök tagadja a klímaváltozást, és "klímagyújtogató" - állította hétfőn Joe Biden demokrata párti elnökjelölt a wilmingtoni otthonában mondott beszédében.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
